A dolog úgy kezdődött, hogy anyuék kimentek egy hétre a húgomékat meglátogatni. Kikísértem őket a reptére, aztán már nem volt kedvem hazajönni. Így kint aludtam a régi szobámban. Reluxa van az ablakon. És feküdtem az ágyon, enyém volt egy egész lakás, a holdfény (valójában a közvilágítás) sávokban beszűrődött az ágyra. Olyan romantikus volt.
Akartam egy ilyet.
Ketten lakunk egy szobában, én a galéria alatt, Zoli a galérián. Nincs nagyon privát szférám, bár Z. rendkívül tapintatos. Valamikor írtam már, hogy átrendeztem a szobát. Sokkal jobb, de most még tovább fejlesztettem. Kitaláltam, hogy belógatok valami redőny félét. Sokat nem takar, de valamelyest kuckósabb, innen bentről legalábbis, meg át tud szűrődni rajta szépen a fény és így pl. caprira tudom képzelni magam.
Ikeában akartam venni, de nem volt, szerencsémre - legalábbis nem annyiért, amennyit szántam rá. Gondoltam majd obi, vagy ilyesmi, veszek gyékényt pl..
Tegnap anyunál szelektáltam a cuccaim közt, és találtam, majd elkunyeráltam egy bambusz rolót. Most itt lóg. Izgatottan várom, hogy elérjen idáig a napsütés és átszűrődjön. Már az alját nyaldossa. (Este már bevált - nem látom pontosan a rondafalú szemközti épületet, de átsejlenek a növények az ablakban, meg némi fény.)
